Szétrohadt a laktanya Hajmáskéren, 150 millió közpénzt mégis szakított Kövér László egykori csatártársa

  • -ngm-
  • 2016. szeptember 21.

Kis-Magyarország

Az e heti Magyar Narancsban részleten feltárjuk a hajmáskéri laktanya hányattatásait. Eközben bukkantunk egy zseniális, kormányközeli üzletre is.

Egy rettenetes, de mégis jellemző rendszerváltás utáni történetet mutatunk be az e heti Magyar Narancsban: az egykor pompás hajmáskéri laktanya lerohadásának esetét, amihez egy rakás állami szereplő is asszisztált.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

A hajmáskéri laktanya egy nagy látványosság is lehetne Európa közepén, most mégis inkább a katasztrófaturisták járnak oda. Cikkünkben bemutatunk egy olyan üzletelést, amelyben egy Irmes Zsolt nevű vállalkozó igazán jól is járt. Sőt! Neki „közel 30 kö­zértje és péksége van a tágabban vett környéken. 2010-ben a Fidesz hajmáskéri szervezetének vezetőjeként kampányolt és bográcsozott a helyi országgyűlési jelölt Navracsics Tiborral, aki mellett Irmes legmagasabb politikai kapcsolatának Kövér László házelnök tekinthető. Utóbbival gimnáziumi osztálytársként érettségiztek Pápán, és egy közzétett fotó szerint 1978-ban ők ketten számítottak a 4. B osztály gólvágóinak – természetesen fociban.

Irmes középen figyel

Irmes középen figyel

 

 

(…) a magyarnarancs.hu írta meg, hogy a Veszprém környéki trafikok közül többet Irmesék gyűjtöttek be. Azt pedig maga Irmes Zsolt ecsetelte korábban a megyei portálon, hogy muszáj pályázni; 2013-ban azt fejtegette, milyen nehéz helyzetbe kerültek a boltjai, ugyanis a bevétel 20-30 százalékát is elérhette a dohányáruk értékesítése. Ezért a »boltjai mellett ki fog alakítani olyan üzlethelyiségeket, ahol a későbbiekben dohánytermékeket forgalmazhat« – írta a veol.hu. Végül Irmes Károlyné négy, Irmes Ildikó egy, Irmes Bence szintén négy darab trafikot nyert. Irmes Zsolt egyet sem, de legnagyobb cégének, az évi egymilliárd árbevételű 100 Íz Center Kft.-nek több fióktelepe is az említett Irmesek trafikjaiban van bejelentve.”

De hogy jött ő most képbe? Nos úgy, hogy Irmes cége 1999-ben vett egy ingatlant a volt laktanya területén az önkormányzattól 3,5 millió forintért. „Az 1370 nm alapterületű, csarnokszerű épület akkoriban leharcolt állapotban volt, Irmes felújította, majd 15 évvel később visszaadta azt az önkormányzatnak közel 50-szeres áron, bruttó 152 millió forintért. Az önkormányzat ezt nem saját bevételeiből finanszírozta, hanem abból a majd’ 160 millióból, amelyet 2014 márciusában egyszeri támogatásként a Belügy­minisztériumtól (BM) kapott iskolafejlesztésre. A BM az akkori ügymenetről azt közölte a Naranccsal, hogy az önkormányzat előzetesen közölte az összeget, a minisztérium pedig elutalta, hogy vegyék meg az egykori lovardát Irmes Zsolttól, és alakítsanak ki tornatermet – az ugyanis nem volt a község iskolájában. Csakhogy 152 millió forint a ma már néhol omladozó vakolatú épületért kissé soknak tűnik. Főleg úgy, hogy az ingatlan műemlékvédelem alatt áll, ami nagyban behatárolja a lehetőségeket. Mindeközben a környéken kapható csarnokok vagy ipari épületek négyzetméterára csupán töredéke annak a közel 100 ezer forintos árnak, amennyit Irmes cége közpénzből kapott négyzetméterenként.”

Ráadásul a visszavásárolt lovardából két és fél év után nem lett tornaterem – ottjártunkkor azt láttuk, hogy nincs is benne semmi. Azaz eddig nem nagyon térült meg a 152 millió forint állami pénz…

További részletek a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban.

Figyelmébe ajánljuk

Mi, a színek

  • Kiss Annamária

Már az elején világos, hogy a színeknek jelentőségük lesz. A gárda egyik fele piros és fehér ruhát visel, vannak, akik talpig pirosban játszanak, mint az életre kelt Mefisztó (Szacsvay László) is (jelmez: Nagy Fruzsina). A hatalom kiszolgálói, a megalkuvók púderrózsaszínben virítanak.

Perpatvar mobile

A XXI. magyar tánc – e-moll hangneme ellenére életteli verbunkos – szinte csak szignálként szolgál a Fesztiválzenekar Brahms-koncertjén: természetesen arra várunk, hogy a hegedűre és csellóra írt Kettősverseny felcsendüljön, amelynek komponálását maga a szerző egy levelében „mulatságos ötletnek” nevezett. Nem véletlenül: ez egy hálátlan műfaj.

Huszonhét másodperc

  • Pálos György

A történet közismert: az indiai-brit származású, jelenleg az Egyesült Államokban élő Salman Rushdie-ra az 1988-ban megjelent Sátáni versek című regénye miatt Homeini ajatollah a megjelenést követő évben kimondta a fatvát, amely szerint minden muszlim joga és kötelessége végrehajtani rajta a halálos ítéletet.

Kampány

Amikor az idiotizmus a megszokottnál is erősebben tombolt egy aktuális kampányban, egy-egy mondat erejéig rendre kitértünk arra: a Fideszben vajon mit gondolhatnak odafönt a saját szavazóikról? Mire taksálják őket, akik döntenek arról, hogy milyen ún. narratívával etessék azt a tömeget, amelynek a jólétüket (tízemeletes jacht, orangerie meg fakazetta, lásd mint fent) köszönhetik. (Persze, pontosan tudjuk a választ: az urak számára annyit érnek a híveik, amennyijük van.)

Elandalodni Andalúziában

Spanyolhon. Tarka hímü rét. Tört árnyat nyujt a minarét. Bús donna barna balkonon mereng a bíbor alkonyon… álljunk csak meg egy pillanatra, nem is oly bús, inkább vidám, széles mosolyához milyen jól áll ez a fess ezredes! Aire fresco… hermosos caballos… bien, mi coronel. Jerez szőlővesszeiről szakadatlan csepeg valami kis nektár.

Az élet kapuja

  • Jeszenszky Géza
Sokan, de talán nem elegen érezzük ebben az országban, hogy sokszázadnyi megpróbáltatás, tragédia után a magyarság hajója a NATO- majd az EU-tagsággal biztos kikötőben horgonyzott le. A mostanában sokat emlegetett író, Herczeg Ferenc Az élet kapuja c. történelmi regényének címét kölcsönözve, Magyarország előtt kitárult az élet, a jobb jövő kapuja.